A TÁPANYAGELLÁTÁS NÉHÁNY FONTOSABB KÉRDÉSE

A talajba jutott tápanyagok sorsa a következő:

1.     Feloldódik a talajnedvességben,

2.     Felhasználják a talajbaktériumok,

3.     A talaj leköti a növény számára felvehetetlen formában,

4.     A talajban régen lekötött tápanyagok oldhatóvá, ezáltal a növény számára

        felvehetővé válnak,

5.     A növény felhasználja,

6.     A víz lemossa a gyökérzóna alatti rétegbe.

A leírtak alapján látható, hogy sohasem tudhatjuk, a fentiek közül éppen melyik reakció zajlik le a talajban, illetve a termesztő közegben. Bizonyosak csak úgy lehetünk a talaj tápanyag-állapotáról, pH-értékéről, só és EC tartalmáról, ha speciális dísznövény-talajvizsgáló laboratóriumban ellenőriztetjük a növényeink talaját. A legfontosabb, és az egész kultúra gazdaságosságát eldöntő vizsgálatot ültetés előtt kell végezni, amikor még semmiféle műtrágyát vagy szerves trágyát nem tettünk a talajba. Ha szerves trágya bedolgozása tervbe van véve, akkor előtte a szerves trágyát is minősíttetni kell, hogy egyáltalán alkalmas-e dísznövénytermesztésben történő felhasználásra. Az alaptalaj tápanyagállapota és a szerves trágya beltartalmi értéke alapján kell eldönteni a felhasználható szerves trágya mennyiségét. Mint tudjuk, a szerves trágyák rendkívül változó minőségűek lehetnek. Tápanyagszintben és toxikus anyagtartalomban 10-15-szeres különbség van köztük.

Legbiztonságosabb megoldás a szerves trágya helyetti Ekote, Osmocote, Nutricote alkalmazás, mivel ezen CRF termékek folyamatosan, kis adagokban, biztonságosan adagolják a növények számára fontos összes makro- és mikroelemet.

Az időjárási szélsőségek kivédésének egy hatékony módszere, ha a CRF terméket alacsonyabb dózisban adagoljuk a földkeverékhez, és a kultúra során a megfelelő tápanyagszintet vízoldható műtrágyák adagolásával érjük el. Természetesen, ez esetben a tápoldatozáskor figyelembe kell vennünk a CRF termékből kioldódó makro- és mikroelem mennyiséget.

A további laborvizsgálatokat 1-2 havonta célszerű kémi, mert sok-sok tényezőtől függ a tápanyagprogram folytatására vagy szükség esetén módosítására.

Egyetlen tényező, amit nem, vagy csak nagyon drágán lehet befolyásolni, az a fénymennyiség.

Éppen ezért ez szabja meg az összes többi termesztés technikai tényezőt (hőmérséklet, tápanyagtartalom, tápanyag-arányok). A növénytermesztés sikerét mindig az a tényező határozza meg, amit a legkevésbé biztosítunk számára az optimálishoz képest.

Néhány tényező, amit a tápanyag-ellátási programnál feltétlenül figyelembe kell venni, és ha kell, menet közben korrigálni:

Tudni kell,hogy

1.      milyen növényről van szó,

2.      mi az optimális tápanyag igénye,

3.      milyen korú,

4.      milyen állapotú,

5.      milyen állomány-sűrűségű,

6.      a fejlődés melyik szakaszában van,

7.      milyen közegben termesztik,

8.      milyen az öntözővíz minősége,

9.      szigetelt vagy nem szigetelt a termesztőágy,

10.    milyen az öntözési rendszer (tömlős, csepegtető stb.),

11.    üvegházban vagy fólia alatt történik-e a termesztés,

12.    ültetés előtt kapott-e szerves trágyát vagy tartós hatású műtrágyát,

13.    melyik évszakban vagyunk és jelenleg mennyi a napsütéses órák száma.

A növények életének 3 fő fázisát különböztetjük meg:

1. Ültetés utáni időszak

Ha jól előkészített, tápanyaggal ültetési optimumra töltött talajról van szó, akkor ültetés után 7 -10 napig elegendő tiszta vizet adni növényeinknek Jó hatású, ha gyökérképződést serkentő oldattal öntözzük be 2 alkalommal (másodikat egy héttel később).

A 7-10 nap eltelte után óvatosan kis töménységű 10:52:10 vagy 10:30:20 műtrágya oldatát kell adni. A részleges technológiákban megtalálhatóak a dózisok.

2. Vegetatív fázis

A növény begyökeresedése után a zöldfelület kiépítése következik, amely az assszimilációt végzi. (A növény föld feletti és föld alatti részének tápanyag-előállítását biztosítja a gyökér által felvett tápanyagok és a levél által felvett széndioxid beépítésével.) Ebben az időszakban már emelni lehet a tápoldat koncentrációját és viszonylag magas nitrogén

szintet lehet adni. Pl.: 24:06:12, kisebb lombfelületet növesztö növényeknél kiegyenlített, pl.: 18:12:18 összettételt.

3. Generatív fázis

A bimbósódás kezdetétől számítjuk. Ebben a fenológiai fázisban a kálium irányába kell eltolni a tápoldatot Ha a foszfor kevés, akkor annak növelése is szükséges. 15:05:25, 16:06:26 (télen foszforhiány esetén a 10:30:20 vagy a 10:20:30 kell használni.)

Ha folyamatos illetve kicsit szakaszos virágoztatás történik, pl. szegfű vagy rózsa esetén, akkor egy-egy virágzási hullám végén újból meg kell emelni kicsit a nitrogén szintet (különösen nyáron) az új hajtások erőteljes kitörése érdekében.

A nyári termesztésnél, különösen aszályos időjárásnál a nitrogén szint emelésével lehet a növények aszálytűrő képességét fokozni.

A téli termesztési időszakban csökkenteni kell a nitrogén szintet és emelni a kálium, a kalcium, a magnézium és a vas tartalmat.

Speciális dísznövény talaj- és öntözővíz-vizsgáló laboratóriumi szolgáltatást kérhet Dr. Lammel Kálmánné-tól (tel.: +3620-9687090) a szigetszentmiklósi Flóra Hungária virágpiacon vagy a budaörsi úti Flóracoop virágpiacon.

A Flóra Hungária virágpiacon (Szigetszentmikós, MO autópálya 19. km) sztereo mikroszkóppal azonnal is tudunk növénykórtaní meghatározást végezni, és azonnal adjuk a legmegfelelőbb "gyógyszert" illetve növényvédőszert szaktanáccsal együtt.

Üzleteinkben megvásárolható a kertészeti termesztéshez szükséges többféle műtrágya család teljes választékban és a legjobb, leghatásosabb növényvédő szerek teljes kínálata.